Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Megsárgult lapokon elfakult betűk
Ezt a füzetet még együtt vettük
Az eleje bárgyú, s gyermekded
A végére ezek szépen eltűntek
Évek óta nem láttam.
Sem az írást, sem akikről írhattam
Ezek mind a múltam elfeledett részei
Azt tanultam nem emlékezni kell, hanem feledni
Néhol kicsit elfolyt a tinta,
S a könnyek belekeményedtek a lapokba
Néhol viszont irónia szövi át szavaim,
Nem éreztem át olykor az álmaim.
Furcsa visszaolvasni eddigi életem,
Mint egy zavaros regény amit már átéltem.
Felkavar a gondolat, hogy ez a személy én voltam,
Úgy érzem gyökeresen megváltoztam.
Megsárgult lapokra új szavak kerültek
Piros betűkkel hogy jól átérezzétek
A füzet utolsó lapján csak ennyit lelhettek:
MOST MÁR MINDEN ÁLMOT MEGÉLEK!

Hozzászólások   

+1 #2 Ivett 2013-11-07 16:15
Idézet - Ivett:
Nagyon szép vers lett Mesim. gratula :lol: :-) :D
Én neked szurkolok remélem nyersz
;-)
Idézet
+1 #1 Ivett 2013-11-07 16:14
Nagyon szép vers lett Mesim. gratula :lol: :-) :D
Én neked szurkolok remélem nyersz
Idézet

Szólj hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

 Pengir Hird600x87

Üzenőfal

kispipás - 15:02

[

krefiti - 11:12

De Facebookon is tudsz küldeni, ha úgy kényelmesebb. :)

krefiti - 11:11

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Pati746 - 22:16

Mind1 mar elmindta mas. De azert koszi!

Pati746 - 22:15

Milyen email cimen lehet kepeket kuldeni?

krefiti - 18:01

BÚÉK!

krefiti - 11:24

Jó szórakozást estére. Jövőre találkozunk!

krefiti - 10:47

Boldog karácsonyt!

krefiti - 12:38

El tudnád küldeni a verset egészében a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre is?

Zsoldos Jusztina - 09:19

A liliom mezejeLiliom mezeje övezi útjátÉdes méz íze kíséri csókját.Ölelését puhaság jellemzi,Csodaszép mosolyát nem rejti.Hídon s völgyön keresztül lépkedS körülötte minden ébred.Kacsint egyet,majd ragyog a szemeS felém jön boldogan,kedvtelve.Jó mélyen a szemébe nézekEzzel elmondom,mit érzekMajd csókot lejtek mézédes ajkánVégigsimítom arcát,majd az egész karját.Mosolyt lejt,majd átölelNem habozik,nem kertelKimondja,hogy szeretlekÉs hogy én nem engedlek.Most már nincs egyedülFelfogadtam őt igaz szerelmülCsókja lendül fejem tetejénMostmár együtt lépkedünk a liliom mezején.

Csak tagoknak

Legutóbbi hozzászólás

  • Magány a ködben

    01.12.2017 20:05
    Szépséges,de nagyon szomorú! :sad: Gratulálok hozzá! ;-) :-)
     
  • Az idő múlása

    23.11.2017 21:05
    Elemi erejű vers... szinte én is érzem, hogy fáj. Nagyon szép(:
Oldal tetejére
JSN Boot template designed by JoomlaShine.com